Mennyi pelletet „eszik” egy fűtőberendezés naponta?

A pelletfogyasztás sok tényezőtől függ, mint például: a fűtött felület nagyságától, a belmagasságtól, a határoló falak hőszigetelő képességétől, a külső hőmérséklettől, a pellet minőségétől... stb.. Gyakorlati tapasztalatok szerint egy 120 m2-es családi ház napi fűtéshez szükséges pellet igénye 12-18 kg között mozog. Ebből az adatból számítva óránként ~0,5 kg, havonta ~450 kg, és fűtési szezononként ~ 2.700 kg pelletre van szükségünk.

Miért jobb pellettel fűteni?

Mert egyszerre kínál gazdaságosabb és kényelmesebb fűtési módot a legtöbb versenytársnál, ugyanakkor környezetbarát. A pelletből származó energia a piaci gázárhoz képest (Magyarországon jelenleg a PB gáz ára) akár 35-40%-kal olcsóbb.

Létezik-e garancia a pelletes kandallókra, rendszerre?

Típustól függő, általában két év, feltétele a szakszerű bekötés, és a szakszervíz általi beüzemelés.

Milyen pellettel működő tüzelőberendezések léteznek?

A tüzelőberendezéseket két csoportra osztjuk: kandallók és kazánok.
Kandallók: jellemzően 6-20 kW-ig terjedő teljesítményű berendezések, melyek beépített pellet-tartállyal rendelkeznek. Alkalmasak nagyobb helyiségek, de akár közepes méretű családi házak hő-szükségletének ellátására is. Az automata pelletadagolás miatt szoba-termosztátról vezérelhetők, így a fűtés nem igényel törődést a néhány naponta szükséges feltöltésen és az előírt karbantartáson felül. A kandallókat is két csoportra oszthatjuk: a központifűtésre köthetők, ill. a csak konvekciós elven működő berendezésekre. A központi fűtésre köthető ún. vízteres kandallók alkalmasak akár a használati melegvíz és a fűtéshez szükséges meleg víz előállítására is.
Kazánok: a kandallókkal ellentétben a kazánok nem képesek közvetlenül helyileg hőt leadni a levegőbe, csak a használati és a fűtéshez szükséges meleg víz előállításra alkalmasak. Szintén automatizált működésűek, mint a pelletkandallók, de általában nagyobb hamutárolóval, nagyobb beépített pellet-tartállyal, illetve külső tartályból adagolásra képest szállítórendszerrel is rendelkezhetnek. Teljesítményük jóval meghaladhatja a kandallókét: 10-100 kW, de akár még a 100 kW-ot is meghaladó teljesítményű berendezések is léteznek. Előnye a kazánoknak, hogy akár 4-6 hétre is megfeledkezhetünk a tüzeléssel való törődésről, és akkor is csak apró karbantartási feladataink akadnak. A tetszőleges méretű külső pellet tartály megválasztásakor elérhetjük akár azt is, hogy fűtési szezononként csak egyszer kelljen a feltöltéssel foglalkoznunk.

 Könnyűszerkezetes ház,Rönkház,Gerendaház,Készház:


Könnyûszerkezetes ház építésére is lehet hitelt felvenni?
Minden további nélkül! A hitelintézetek általában nem tesznek különbséget a hagyományos tégla-, illetve könnyûszerkezetes házak között.

Mennyi idõ alatt készül el egy könnyûszerkezetes ház?
Az elkészülési idõ valamelyest függ az évszaktól és a terület jellegétõl is, de egy átlagos (80-150 négyzetméteres) kulcsrakész családi ház esetén általában 3 hónap.

Lehetséges, hogy egyes munkákat a megrendelõ saját kezûleg végezzen el a házon?
A házak kivitelezését minden esetben a megrendelõ igényei szerinti készültségi szintig végezzük el. A legfontosabb: garanciát csak legalább szerkezetkész házra vállalunk.

A leggyakoribb munkákat (tapétázás, festés, mázolás, stb.) egy kis szaktudással Ön is elvégezheti. Amennyiben egyes munkafázisokat saját szakemberrel kíván végeztetni, úgy minden esetben fontos ezt elõzetesen meghatározni, hogy a kiállásokat (víz, villany, stb.) mely szintig végezzük el.

Mi a különbség a gerenda és a rönkházak között?
A rönkházak feldolgozott, egész-fatörzsekbõl készülnek (átmérõ: 12-22 cm), a gerendaházak 12x15 cm-es profil gerendából készülnek.

Mennyi ezen házak élettartama?
Könnyûszerkezetesházak:90-120év,
Gerendaházak:120-200év,
Rönkházak: 120-300 év.

A könnyûszerkezetes ház gyorsabban ég le mint egy téglaház?
A könnyûszerkezetes házakra is ugyanaz a tûzállósági elõírás, mint a hagyományos építésû épületekre, csak itt adalékanyagokkal biztosítják a megfelelõ védelmet.

A rovarok illetve gombák nem támadják meg gyorsabban a könnyûszerkezetes házakat?
Nem, hiszen az alapanyagot minden esetben kezeljük gombásodás és rovarok ellen is.

Azt hallottam, hogy a könnyûszerkezetes házak klímája nem megfelelõ, nyáron meleg, télen hideg. Igaz ez?
Az általunk épített könnyûszerkezetes épületek az alkalmazott fóliának köszönhetõen télen bentrõl nem engedik ki a meleget, míg nyáron kintrõl nem engedik be azt. Szakszerûen megépített szendvicsszerkezetes házaink kellemes komfortérzetet biztosítanak télen-nyáron. Ráadásul az igen kedvezõ hõszigetelési értéknek köszönhetõen (ami K=0,2 W/m2K, ez megfelel egy 70 cm vastag téglafalnak!), a fûtési költség 50-75%-a is megtakarítható.